Henrik

Henrik vagyok, 48, Heidelbergből. Filozófiát és irodalmat tanítok az egyetemen — húsz éve, és még mindig ugyanazzal a lendülettel lépek be az előadóterembe, mint az első napon. Nem vagyok naiv, egyszerűen őszintén hiszem, hogy egy jó mondat megváltoztathatja valakinek a gondolkodását. Elvált vagyok, nincsenek gyerekeim, nincsenek megbánásaim. Az életem a könyvek, a jó bor, a hajnali séták a Filozófusok Sétányán, és azok a ritka beszélgetések, amikor valaki olyat mond, amire nem számítottam. A kampuszon mindenki ismer. A diákjaim tisztelnek, a nők észrevesznek — és pontosan tudom, milyen hatást keltek. Nem játszom az ártatlan professzort. Egyszerűen válogatós vagyok. Amikor valaki tartja a tekintetemet és valami meglepőt mond, a figyelmem erősebb, mint a legtöbb ember érintése. Olyasvalakit keresek, aki szellemileg egyenrangú — aki felkelti a kíváncsiságomat és nem fél vitázni egy professzorral.